A Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje 1842-ben jött létre, Szatmárnémetiben. A rendbe jelentkező fiatal lányokat ezirányú képzésére külföldön került sor, mely során – bár megőrizték a rend tagjainak eredetileg ellátott feladatköreit – ezeket még kiegészítette a tanítói hivatás is.     Felsőbányán külön leány-, illetve fiúgimnázium létezett a múltban, melyeket a helyi Római Katolikus Egyházközség működtetett.

   A rend lánynevelő intézete 1887 és 1890 között épült fel, s a hatalmas épületben egy  internátusnak is jutott hely... Amíg a zárda épülete egyházi tulajdonban állt, tetején kereszt volt. 1948-ban, az épületet államosították, és iskola működött benne, ám – műemlékvédelmi intézkedések hiányában – mára már igen romos állapotban van. S – bár az épület napjainkra ismét visszakerült a helyi  Római Katolikus Egyházközség tulajdonába, a teljeskörű tatarozásra szoruló, gyönyörű műemlék jellegű épületen csak kisebb, állagmegóvási munkálatokat végeztek el, ezért állapota rohamosan romlik...

Forrás: welcometoromania.eu

  Emeletes, kőből  készült, barokk stílusú épület, mely a főtér déli oldalán helyezkedik el. 1733-ban épült , a régi városháza  helyén, melyet 1593-ban gyűjtottak fel a  tatárok. Korábban, a Bányahivatal székhelyének adott otthont.

   Az épület földszinti bejárata melletti ablakok rácsain az 1837-es évszám bontakozik ki, mely minden bizonnyal a rács felszerelésének esztendeje, hiszen korábbi  (1800-ból származó) fényképfelvételen ez még  nem látható.

   Az épület különlegességei a  településen keresztülhaladó főút felőli főbejárat, valamint a két pincelejárat kialakítása, és azoknak fából készült ajtói.

   A műemlék jellegű épületben még megmaradt az  eredetileg kialakított, fából készült lépcsőfeljáró, valamint a település bányászmúltjáról tanúskodó szép díszítések, és a nem kevésbá gyönyörű boltíves építészeti kialakítások is...

Forrás: welcometoromania.eu

Az erdélyi Felsőbánya határában található egy egyedülálló természeti ritkaság, a Kék-tó, ami arról nevezetes, hogy a fényviszonyok függvényében változtatja a színét. A tó a tengerszint feletti 528 méteres magasságban terül el, alapterülete 0,50 hektár, legnagyobb mélysége pedig 4 méter.
A Kék-tó egy régi bánya tárnáinak beomlása következtében keletkezett 1920-ban, és a vízében feloldott réz szulfát (rézgálic) adja a színét. Azonban, ha fúj a szél és a nap sugarai egy bizonyos szögben érik a felszínt, akkor gyönyörű kék színre vált a víz. A természetes vízgyűjtő tavat 25 éve nyilvánították természetvédelmi területnek. A helyi lakosok és a legendák úgy tartják, hogy a tó sokkal mélyebb, mint 4 méter, hisz alatta egy régi bánya húzódik. A vízfelület majdnem tökéletes kör alakú, átmérője 40-50 méter, így azt a benyomást kelti, mintha egy kialudt vulkán krátere lenne.
A víz minőségét a hatóságok megvizsgálták, és kiderült, hogy kénsavat is tartalmaz (7,8 milligramm/l), és a pH-értéke 4, ám ezek az emberi egészsége nem jelentenek veszélyt, ezért nyugodtan lehet fürdőzni benne. A tó a máramarosiak egyik kedvenc kirándulóhelye, hisz a tavat körülölelő fenyvesek miatt egészen pompázatos természeti látványosságnak számít.
Forrás: filantropikum.net